skip to Main Content
Ébredés A Féligazságok Világából 2. Rész

Ébredés a féligazságok világából 2. rész

  • Blog

A biztonság illúziója

Folytatva a cikksorozatot, még mindig a valóságosnak hitt álomvilágunkat vizsgáljuk egy másik aspektusból.

A második terület, mely meghatározó erővel bír az életünkben a biztonsághoz való ragaszkodásunk.

  1. Biztonság illúziója

Alapvető szükségletünk a túlélés szempontjából a biztonságban levés, így a megfelelő hajlék, élelem, fizikai szükségleteink kielégítése. Szeretnénk magunkat biztonságban hinni.

Számodra mit jelent még a biztonság?

Első körben én arra asszociálok, hogy nem eshet bajom, védelem, alap jóllét biztosított. S mindez rendben is van, mert szükségünk van külső erőforrásokra. A baj ott kezdődik, ha átveszi a hatalmat az életünk irányításában a biztonságra törekvéshez ragaszkodás. Akkor

felértékelődik a tárgyi környezet értéke. Hajtunk, egyre nagyobb, több s drágább házakkal, autókkal, tárgyakkal vesszük körbe magunkat. Beszűkül a tudatunk az anyagi javakra.

az értéktárgyainkon keresztül szemléljük magunkat, netán még azonosulunk is a külső környezetünkkel. S másokat is ezen a szemüvegen keresztül ítélünk meg, tárgyiasítva az emberi kapcsolataink. S nemcsak hajtóerőt, hanem a biztonságot nyújtó tárgyaink elvesztése komoly krízist is jelenthet.

külső körülmények határozzák meg az életstílusunk. Kötelező elfoglaltságaink lesznek. Figyelemmel kell lennünk, mi illik, s mi nem, hogy kell kinézni, hova kell utazni, milyen divatos programokkal kell kikapcsolódni, s főleg, kikkel érdemes „barátkozni”, stb.

– lehetséges, hogy a biztonságunk érdekében beleragadunk egy olyan munkahely kötelékébe, melyen már rég túllépnénk szívünk szerint.

„A biztos fix!”- szoktuk mondani, s helyeslően bólogat a környezetünk. Ezért elviseljük a megaláztatásokat, a stresszt, az „idióta” főnökünket, s megalkuvásokon alapuló választásokban találjuk magunkat. Fontosabbá válik a pénzkereset, s a külső elvárásoknak való megfelelés, mint a jóllétünk.

Észre sem vesszük, s a biztonság illúziója bekorlátozza az életünk. Ebben a korlátozottságban akár még jól is érezhetjük magunkat, mert a biztonságunk illúziója, mint valami fellegvár biztosítja a kényelmünk, sebezhetetlenségünk, puha beágyazottságot ad a felszínen húzódó jóérzésbe.

A fordulat sokszor veszteségek formájában szokott beköszönni. Annak a ténynek a felismerésével, hogy mint olyan, biztonság nem létezik sehol a világon! S ez megváltoztathatja a külső dolgokhoz és önmagunkhoz való viszonyunkat is.

“Bármi bárkivel megtörténhet”- egyszerre rémisztő és szabadságot adó gondolat. Addig rémisztő, amíg külső javakhoz kötjük magunkat. Egyik nap még gazdagságban élünk, a következőn már semmink sincs. Ebben a relációban folyamatosan kiszolgáltatva vagyunk a múlékonyságnak.

Az élet változásait akkor tudjuk szabadon és stabilan megélni, ha a biztos pontot magunkban keressük.

Biztos, vagyis magabiztos emberré kell válnunk!

Ha azért veszünk nagyobb házat és menő autót, hogy tiszteljenek, akkor keressük meg önmagunkban azokat a pontokat, amiért tisztelhetjük magunkat.

A belső értékeink, tapasztalataink, tudásunk, bölcsességünk, érzelmi intelligenciánk senki által el nem vehető, örökérvényű kincsek számunkra.

A hit, hogy elég van mindenből, amire szükségünk van az anyagi világból, megelégedést és bőséget teremthet. Megelégedettséget a külső körülményeinkkel és bőséget önmagunkban a valódi értékeink felfedezésével.

 

Back To Top